fbpx
Által: Dániel Szabó 2020.06.10. Hozzászólás ki

A fizetésképtelenségi fogalmak közé tartozik a felszámolási eljárás mellett. Ijesztően hangzik mind a két fogalom, de a célja mindig az, főleg, ha mediáció alatt történik, hogy minden szereplő fél pozitívan jöjjön ki ebből.

Miből is? Amikor a cég nem képes megfizetni a tartozásait a hitelezői felé, akkor beszélhetünk a felszámolási- és csődeljárásról. Sokan szeretik összekeverni a két fogalmat, ám lényeges különbség van a két eljárás között.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szerint a felszámolási eljárás célja az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követelését a törvényben meghatározott módon kielégítsék, míg a csődeljárásnak az, hogy az adós vállalkozás megállapodást kössön a hitelezőivel úgy, hogy közben helyreállítsa fizetőképességét, és folytathassa tevékenységét. Mi most a csődeljárással fogunk foglalkozni.

Sajnos, pont a fent említett fogalom keverés miatt, sok vállalkozó nem él a csődeljárás biztosította csődegyezséggel és az azt követő reorganizáció lehetőségével. Önmagában a csőd bejelentése ad némi haladékot, de amennyiben nem történik egyezség, úgy automatikusan átcsaphat felszámolási eljárásba az ügy, így mindenképp érdemes ezt az időt kihasználni a megfelelő egyezségek megkötéséhez. Ebben tud segíteni például a gazdasági mediátor is.

Menete – szakmai

Az eljárást az adós kezdeményezheti kérelemmel. Ehhez csatolnia kell többek között a 3 hónapnál nem régebbi beszámolóját vagy közbenső mérlegét, a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot, valamint a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozatát is. A kérelemben nyilatkoznia kell továbbá az adósnak a vagyoni helyzetét bemutató adatokról, valamint a társaság ellen korábban elrendelt csőd- és felszámolási eljárásokról is.

Az említett kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelyet a 33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 1–2. számú melléklete tartalmaz. A jogalkotó egyértelmű szándéka volt a formanyomtatványok megalkotásával, hogy ezek értelemszerű kitöltésével egyszerűen benyújtható legyen a kérelem. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet az adós cég székhelye szerinti törvényszéken kell benyújtani, ahol a Cstv. előírásai alapján a jogi képviselet kötelező.

A Cstv. alapján, ha a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálata után nem utasítja el, akkor 15 napon belül végzéssel elrendeli a csődeljárás megindítását, és ez után haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, amely bárki számára online módon elérhető. A csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a bíróság vagyonfelügyelőt is kirendel az adós társaság részére. A bíróság emellett gondoskodik arról is, hogy a cégjegyzékben az adós társaság cégneve mellett a „cs. a.” toldatot feltüntessék.

A csődeljárás második szakasza a fizetési haladék (moratórium) időszaka, aminek ideje alatt az adósnak lehetősége van csődegyezségi tárgyalás lefolytatására a hitelezőivel való megegyezés érdekében. A csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számítva az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé vált pénzkövetelések kapcsán.

A fizetési haladék a közzététel utáni 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, amely a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében meghosszabbítható a csődeljárást kezdő időpontjától számított 240 vagy 365 napig. A fizetési haladék jogszabályban is deklarált célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. A fizetési tilalom alól azonban van néhány kivétel, amelyeknél lehetséges a kifizetés, ilyen többek között a munkabérek, a tartásdíj, az életjáradék, a közműdíjak megfizetése.

Kiemeljük, hogy a moratórium nem szünteti meg az adós cég és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő kötelezettségeket és jogokat, azonban az adós ellen végrehajtás nem rendelhető el és az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető.

A fizetési haladék időtartama alatt az adós társaságnak készítenie kell egy reorganizációs programot, illetve egy egyezségi javaslatot, amelyet a hitelezők részére meg kell küldenie, és a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást kell összehívnia. Az egyezségi tárgyalások eredményét az adós társaság köteles bejelenteni a bíróság részére.

A csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés meghozatalára abban az esetben kerül sor, ha létrejött a törvénynek megfelelő csődegyezség az adós és a hitelezők között, és azt a bíróság jóváhagyta. Ha az egyezség nem jött létre a felek között, vagy a jogszabályokban foglaltaknak az nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti és ebben az esetben hivatalból meg kell indítania az adós ellen a felszámolási eljárást is.

A mediátor szerepe – egyszerűen

A csődeljárás menetében a mediátor az, aki külső segítőként beszállhat, hogy segítsen lebonyolítani a fentebbi, elsőre bonyolultan hangzó folyamatot. A mediátor:

  • megvizsgálja a vállalkozást
  • segít befektetőket felkutatni (az adós tartozásainak kiegyenlítésének érdekében)
  • hitelintézeteket kutat fel
  • előkészíti a csődeljárást
  • elkészíti a csődvédelmi kérelmet
  • reorgenizációs tervezetet készít
  • a csődeljárás alatt egyezségi javaslatokat készít
  • a csődeljárást magát lebonyolítja (értesítések, összehívások stb.)

A gazdasági mediátor jelen esetben is egy segítő, aki a felek kölcsönös megelégedésének érdekében dolgozik, így a sikeres munkájához a közreműködésed elengedhetetlen. Cserébe leveszi a válladról azt a terhet, amit a bonyolult jogi frázisok értelmezése és betartása okozhat. Szakmájából adódóan a hitelezőkkel való egyezségkötés sikeressége is jelentősen megnő (hisz elég gyakran csinálják).

Kérdésed van? Segítségre lenne szükséged? Nyugodtan keress meg minket!

Categories: Egyéb kategória

Kapcsolódó hozzászólások